Ahimszá a kommunikációban – az asszertivitás

Asszertivitás, asszertív kommunikáció

Az asszertivitás azt jelenti: jól bánok magammal és a másikkal is. Asszertív kommunikációval az történik, amit MI szeretnénk. Nem feltétlenül az válik valóra, amit ÉN akarok, és nem feltétlenül az, amit TE akarsz az első pillanatban.

  • meg tudjuk hallgatni a másikat/többieket (alkalmazkodás, figyelem, passzivitás),
  • tudjuk, mit szeretnénk, és ezt önbizalommal kifejezzük (önérvényesítés, agresszió).

Az asszertivitás célja

Egy asszertív viselkedésű ember környezetével együttműködve próbálja elérni saját céljait. Ez a passzív és az agresszív viselkedés rugalmas, helyzetfüggő használata.
A hatékony, önérvényesítő egyén tehát a helyzetek megoldására törekszik úgy, hogy közben minden résztvevő szükségleteit, igényeit figyelembe veszi.

Asszertív kommunikáció

Egy asszertíven viselkedő ember őszintén, nyíltan kommunikál és mindeközben sem a saját, sem mások jogait nem sérti meg. Egy asszertív kommunikáció segítségével bonyolított nehéz helyzetben még akkor is mindkét fél képes jó érzésekkel abbahagyni a beszélgetést, ha épp nem születik közös megoldás. Itt a legmagasabb az önértékelés, az önbizalom, a magabiztosság, itt a legjobb a kapcsolat a valósággal is.

Ez a fajta viszonyulás gyógyító otthoni és munkahelyi kapcsolatainkra nézve, és segít élhetőbb világot teremteni magunk körül.

Nem akarjuk többé megváltoztatni, manipulálni, kontrollálni a másik felet, hanem magunknak és a másiknak is megengedjük, hogy az legyen, aki. Így vállalunk felelősséget érzéseinkért, gondolatainkért, és valódi önmagunkért. Ez az igazi felnőtt lét.

Egy asszertív módon viselkedő ember jellemzői

  • Nem engedem, hogy kihasználj.
  • Megengedem, hogy az legyél, aki vagy.
  • Felelősséget vállalok magamért és örülök, hogy Te is ezt teszed magaddal, érzéseiddel, szükségleteiddel, viselkedéseddel.

Röviden az asszertív kommunikáció 3 lépésben

1. Probléma

A közös nevező megtalálása a nehéz helyzet objektív tömör, tényszerű leírásával.

2. Hatás

Kapcsolódás saját magunk, és a másik érzelmeihez, szükségleteihez, valamint ezek megosztása.

3. Megoldás

Megoldási javaslatok, mérlegelés, megvalósítás, visszacsatolás.

Például: „Zavart, amikor félbeszakítottál. Szeretném befejezni, amiről beszélek, van még erre két percünk?

Az asszertív kommunikáció tanulható!

Bevezetőként olvasd el az Asszertív Akadémia leírását: egy igen hasznos és alapos összefoglaló! Ide kattints: asszertivitás alapok.

Ha többet szeretnél megtudni, érdemes lehet elolvasni néhány könyvet, például:

  • Bishop S. (2008). Asszertivitás. Budapest: Manager.
  • Cloud H., Townsend, J. (2016). Határaink. Mire mondjunk igent és mire nemet? Budapest: Harmat.
  • Gordon, T. (1990). PET. A szülői eredményesség tanulása. Budapest: Gondolat.
  • Rosenberg, M. B. (2001). A szavak ablakok vagy falak. Budapest: Agykontroll.

Asszertivitás tréningek

Ezek után pedig a gyakorlatban is hozzá lehet fogni a tanuláshoz – a könyvekből való tájékozódás után ez lehet egy következő lépés. Mindehhez szeretettel ajánlom az Asszertív Akadémia asszertív kommunikáció tréningjeit!

Ezek után pedig bátran kezdjük el használni saját életünkben az asszertív kommunikáció módszereit – megéri! Kapcsolatunk magunkkal és másokkal is jelentősen javulni fog, mélyebb, empatikusabb viszonyunk lesz saját magunkkal és azokkal, akikekkel szeretnénk közel kerülni egymáshoz.

Asszertivitás, asszertív kommunikáció források