Csoportterápia

Csoportterápia

A csoportterápia lényege – mik a témák, célok, módszerek, előnyök, hátrányok és miért hat a csoportterápia?

A csoportterápia a pszichoterápia egy formája, ahol 1-2 pszichológus vagy pszichoterapeuta a páciensek egy kisebb csoportját együtt kezeli. A munka a csoporton belüli kapcsolatok segítségével a tagok a személyes fejlődését hivatott elősegíteni. A csoportterápiákon egy adott problémakör megoldásában motivált és érintett emberek gyűlnek össze, általában heti egyszer másfél órára.

Kiknek jó a csoportterápia?

A csoport pszichoterápia sokféle probléma kezelésére alkalmas: segíthet azoknak, akik fejleszteni szeretnék társas készségeiket, vagy azoknak, akik érzelmi problémákkal élnek. Központi téma lehet egy csoportban a táplálkozási zavar, indulhat csoport önismeretre vágyóknak, spirituális gyakorlóknak, stresszel küzdőknek, dühüket nehezen kezelőknek, gyászoló szülőknek, dementált időseknek, testi betegségekben szenvedőknek, függőknek, vagy pszichotikusoknak.

A vezetők számára ugyanakkor az is fontos lehet, hogy a terápiás csoport heterogén legyen, vagyis kicsiben leképezze a világot: legyenek benne férfiak és nők, idősebbek és fiatalabbak, vezetők és beosztottak, introvertáltak és extrovertáltak, stb… A csoport olyan embereknek is tud segíteni, akik az egyéni terápiával nehezen jutnak eredményre. A csoportban végzett munka kiemelten javasolható akkor, ha kapcsolati problémák vannak a középpontban.

A csoportterápia célja

A csoportterápiák célja lehet a tünetek enyhítése, a személyiség változása, az élet nehézségeivel való megküzdés fejlesztése, s mivel a csoportterápia a személyközi viszonyokra, kapcsolatokra, interakciókra helyezi a hangsúlyt, így kapcsolati problémák is remekül megközelíthetőek.

A  csoportterápiák ideje

Az ülések gyakorisága heti egy vagy két ülés, hossza általában másfél óra. Esetenként egész napos vagy teljes hétvégés csoportok is előfordulnak. A probléma súlyosságától és a kitűzött céltól függően a csoport hossza lehet néhány hónap vagy néhány év. Ha a csoportterápia “lassú-nyílt”, akkor az azt jelenti, hogy a csoport munkája folyamatos – ha valaki fejlődésének megfelelően elhagyja a csoportot, a helyére bekerülhet egy újabb tag. A “zárt” csoportokhoz nem lehet menet közben csatlakozni, a résztvevők elköteleződnek és szerződnek arra, hogy adott számú alkalommal részt vesznek a csoporton. Ha a csoport kórházi keretek között zajlik, akkor a tagok részvétele az intézményben tartózkodásukkal függ össze.

A csoportos terápiák létszáma

Egy csoportnak általában 8-14 tagja van, 15 fő felett a vezetőnek már nehéz terápiás légkört teremteni, a tagoknak pedig szóhoz jutni.

A csoportterápia módszerei

A csoportterápia lehet kognitív-viselkedés terápia, interperszonális terápia, művészetterápia, mozgáscsoport, pszichodráma, táncterápia, vagy analitikus módon vezetett, pszichodinamikai történésekre fókuszáló analitikus kiscsoport. A csoportanalízis például Európa négy országában is az első választott csoportos kezelési forma.

A csoportok résztvevői

A csoportterápia része lehet a napi kórházi kezelésnek (pl: Thalassa Ház), történhet ambulánsan, de magánpraxisokban is gyakran alkalmazzák. A csoporttagok feladata, hogy minden héten részt vegyenek a csoporton, érkezzenek időben, és kezeljék bizalmasan az elhangzó információkat. Minden, ami a csoportban elhangzik szigorú titok, azt csoporton kívül nem lehet megosztani mással. Egyes csoportokban (pl: pszichodráma) a résztvevők bizonyos időtartamra (általában 3-6 hónapra) elköteleződnek a csoport mellett. A tagoktól nem várják el hogy feltétlenül hozzászóljanak a témákhoz, ugyanakkor minél aktívabban tud részt venni valaki, minél nyíltabban tud beszélni önmagáról, érzéseiről, gondolatairól, annál többet profitálhat a csoportból.

Hogyan működik a csoportterápia?

A csoport úgy működik, mint egy lélektani műhely. A társalgás tárgyát nem a csoportvezető határozza meg, hanem spontán módon alakul ki. A tagok megosztják egymással történeteiket, személyes problémáikat, a korábbi üléseken történtekkel kapcsolatos érzéseiket és gondolataikat. A többi résztvevő kapcsolódik a felvetett témákhoz, visszajelzést ad, támogat vagy épp kritizál. A többiektől kapott visszajelzés határása a tagok tudatosíthatják kevéssé eredményes viselkedésüket, és biztonságos közeget kapnak a változtatásra. Gyakran előfordul, hogy a egy-egy tag jelképez az ember múltjából vagy jelenéből valakit, akivel problémája van. A csoportterápiában lehetősége nyílik arra, hogy alaposabban megértse, és átdolgozza ezeket a helyzeteket. A csoportterápia komoly előnye, hogy az “itt és most”-ban dolgozik, ez pedig nagyon hasonlít a való élethez.

Hatékonyság

A kutatások szerint a csoportterápia és az egyéni terápia nem különböznek egymástól a hatékonyság tekintetében. Gyakori tévhit, hogy az egyéni terápia hatékonyabb lehet, hiszen csak az adott páciensről és kérdéseiről lesz szó. Ugyanakkor a csoportterápia is lehet legalább olyan mély vagy intim, mint az egyéni terápia. Csoportterápiában igen sok tudást lehet szerezni a többiektől, és világossá válik, hogy problémáinkkal nem vagyunk egyedül. A csoporttagok vagy a terapeuták utánzása hatékony terápiás erővé léphet elő.

A csoport olyan családdá válhat a résztvevők számára, amelyet mindannyian szerettünk volna megtapasztalni. Az elfogadás, megértés, és támogatás révén ráláthatunk és megváltoztathatjuk többé már nem hasznos szokásainkat, fejleszthetjük kapcsolatainkat és önismeretünket, és biztonságos lehetőséget kapunk a változtatásra.

Bekerülés a csoportba

Főleg a heti egyszer találkozó, személyiségváltozást megcélzó csoportok esetében gyakori, hogy a tagok előzetes interjún vesznek részt. Ezen a találkozáson a jelentkező tájékozódhat az adott csoport működéséről, a csoport vezetői pedig megismerkedhetnek a potenciális taggal, hogy mindketten felelősséggel el tudják dönteni, megfelelő-e számukra a csoportban való munka.

Kinek miért hasznos a csoportterápia?

Irvin D. Yalom kutatásai alapján a csoportok résztvevői az alábbi faktorokat tartják a legfontosabbnak:

  • Énem eddig ismeretlen vagy elfogadhatatlan részeinek felfedezése.
  • Képes vagyok elmondani azt, ami zavar és nem fojtom magamba.
  • Mások őszintén elmondják, mit gondolnak rólam.
  • Megtanultam kifejezni az érzelmeimet.
  • Felismertem, hogy én vagyok a felelős azért, ahogy élem az életem.

Forrás