A Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Jóga Társaság Magyarország eddigi legnagyobb vizsgálatában felmérte a jógagyakorlás élettani és pszichológiai változásait. Az eredmények: a résztvevők általános jólléte erőteljesebb, stresszhelyzetben mutatkozó érzékenységük gyengébb lett, hosszú távon jobban alkalmazkodtak és a problémákkal való hatékonyabb megküzdést alkalmaztak.
A jóga pszichológiai hatásai
A bevezető jellegű vizsgálatban a PTE ÁOK Magatartástudományi Intézetének szakemberei vállalták a résztvevők kérdőíves pszichológiai vizsgálatát, mely három területre terjedt ki:
- A stresszhelyzetekben átélt szorongás változása
- Az általános jóllétben bekövetkezett változások: a mindennapi életben átélt komfortérzet, kiegyensúlyozottság, jóllét.
- A szokásos életvezetés nehézségeinek megoldásában, a stresszorok kezelésében, a kontrollképességben, attitűdökben bekövetkezett változások.
Hipotézisek
- Feltevésük szerint a jóga rendszeres, napi gyakorlása csökkenti a szorongásos reakciók intenzitását.
- Javul az egyén általános jólléte, életminősége.
- Az egyén képessé válik a mindennapi élettel együtt járó stresszorokkal való hatékonyabb megküzdésre, kontrolljának javítására.
A vizsgálat elrendezése, vizsgálati módszerek
Vizsgált csoport
A vizsgálatot a jógatanfolyamon résztvevő, összesen 180 fős csoporton végeztük, de 7 személynél nem volt teljes mindkét kérdőív, így az ő adataikat kizártuk az elemzésből. Életkoruk terjedelme: 20-71 év, átlaga: 50,4 év. Férfiak: 15 fő (8,7 %), nők: 157 fő (91,3 %).
Jógatanfolyam
A jelentkezők rendszeresen közös jógagyakorlaton vettek részt, és vállalták a gyakorlatok mindennapi otthoni elvégzését.
Kérdőíves felmérés
A résztvevőkkel felvett kérdőívek eredményeinek összehasonlításához, az egyes mért változókban megmutatkozó változásokat ellenőriztük. Vagyis, összehasonlítottuk a program elején, illetve végén kitöltött kérdőíveken elért pontszámokat. Tehát, a személyek, a jógaprogram megkezdése előtt jellemezhetőek voltak egy adott teszt pontszámmal, majd ezt összehasonlítottuk a program végén, ugyanazon tesztben elért pontszámmal. A pszichológiai kérdőíveket a jógakurzus kezdetén és végén töltötték ki a gyakorlók.
Alkalmazott kérdőívek
- Szorongás: Spielberger-féle Állapot és Vonás Szorongás Kérdőív.
- Stresszhez való viszony: Észlelt Stressz Kérdőív (PSS).
- Stresszel szembeni ellenállás és megküzdés: CISS-48 (Megküzdés) Kérdőív és Reziliencia Kérdőív (RS).
- Általános jóllét: WHO Jóllét Kérdőív, Szubjektív Boldogság Kérdőív.
Statisztikai elemzés
SPSS programcsomag, leíró statisztika, korreláció számítás, páros és független mintás t-próba és egymintás varianciaanalízis
Eredmények
A statisztikai elemzés a Szubjektív Boldogság kivételével minden kérdőív esetében szignifikáns változást mutatott a jógatanfolyam végén mért értékekben, összehasonlítva a kurzus elején kapott pontszámmal.
| Teszt megnevezése | Átlag | Szórás |
| Állapotszorongás előtte | 39,63 | 9,84 |
| Állapotszorongás utána | 33,34 | 8,58 |
| Vonásszorongás előtte | 42,63 | 10,15 |
| Vonásszorongás utána | 36,43 | 8,38 |
| Észlelt stressz előtte | 37,97 | 7,15 |
| Észlelt stressz utána | 33,41 | 6,61 |
| Feladatközpontú megküzdés előtte | 60,38 | 8,47 |
| Feladatközpontú megküzdés utána | 63,42 | 8,50 |
| Érzelemközpontú megküzdés előtte | 41,39 | 12,13 |
| Érzelemközpontú megküzdés utána | 34,23 | 10,29 |
| Reziliencia előtte | 80,81 | 11,90 |
| Reziliencia utána | 84,51 | 11,74 |
| WHO Jóllét előtte | 10,15 | 2,98 |
| WHO Jóllét utána | 11,80 | 2,36 |
| Szubjektív boldogság előtte | 17,42 | 3,27 |
| Szubjektív boldogság utána | 17,70 | 3,25 |
Eredmények megbeszélése
A jóga pszichológiai hatásai a szorongás, stressz, megküzdés vonatkozásában.
Szorongás
Egy stresszhelyzetben fellépő szorongásos állapot nagyban függ attól, a személy hogyan éli meg az adott helyzetet, hogyan értékeli azt. Az általunk használt szorongást mérő teszt egyrészt ezt az akut szorongásos reakciót, másrészt pedig az időben hosszabban fennálló, krónikus stresszre adott szorongásos reakciót, vagyis a szorongásra való hajlamot is mérte. Eredményeink egyértelműen mutatták, hogy mindkét esetben csökkenés volt tapasztalható, vagyis a személyek a jógaprogram végén alacsonyabb mértékű szorongással reagálnak a stresszre. Továbbá, a szorongásra való hajlam is csökkent, mely igazán újszerű eredmény, hiszen ezt a tényezőt általában személyiségvonásnak tekintik, vagyis olyan tulajdonságnak, mely külső tényezők hatására nem, vagy csak kissé változik.
Észlelt stressz
A szorongásos reakciókkal párhuzamosan, a személyek alacsonyabb észlelt stresszről számoltak be a program végén, mint előtte. Számos tudományos vizsgálat igazolja, hogy nemcsak az akut, súlyos stressz, hanem az enyhébb, de krónikus stressz (pl. munkahelyi stressz) is fontos szerepet játszik a testi és a lelki zavarok kialakulásában. Az Észlelt Stressz Kérdőív arra kérdez rá, hogy a személy miként észleli a mindennapi stresszt: szubjektíven mennyi stresszhelyzetet élt át, mennyire tartja kiszámíthatatlannak, befolyásolhatatlannak, túlterheltnek a mindennapjait. Mivel a kérdések általánosak, sokan amellett érvelnek, hogy életmódbeli sajátosságok (pl. valaki jógázik-e vagy sem) nem befolyásolják a válaszokat. Ugyanakkor, összhangban számtalan korábbi vizsgálattal, mi úgy gondoltuk, a jógázás részeként begyakorolt meditációs és relaxációs technikák segíthetnek a személyeknek a fellépő stressz átértékelésében, vagyis, az észlelt stressz mértéke csökkenhet. Elvárásainknak megfelelően, a jógaprogram végén, a személyek sokkal kevésbé érezték magukat „stresszesnek”, továbbá sokkal inkább gondolták úgy, hogy képesek kézben tartani életük eseményeit és megküzdeni a mindennapok (pszichés, érzelmi, társas) problémáival. Ennek a változásnak az eredményeképpen, érzelmileg stabilabbá válhatnak a személyek, mely egészségpszichológiai szempontból igen fontos jellemző.
Megküzdés, reziliencia
Minden életkorban, egy esemény által kiváltott stressz mértéke erősen függ attól, hogy a személy hogyan képes megbirkózni a mindennapi kihívásokkal, vagyis, hogy milyen megküzdési készségei vannak. A megküzdés, vagy coping tehát tulajdonképpen a stresszhelyzet „kezelését” jelenti. A megküzdési módoknak két főbb formája létezik: problémaközpontú és érzelemközpontú megküzdés. A problémaközpontú reagálás esetén, a személyekre a megoldás keresése, a cselekvés a jellemző, míg az érzelemközpontú reakciók esetén inkább az érzelmek kifejezése, támogatás keresése, illetve a stressz kerülése dominálnak. Szakemberek szerint, az érzelemközpontú megküzdés kevésbé alkalmas módja a stresszhelyzetek kezelésének, és hosszú távon több problémát jelent a személyeknek. Elmondható tehát, hogy az általunk mért változás, vagyis, hogy a résztvevők a program végére nagyobb mértékben alkalmaznak a probléma megoldására irányuló megküzdést, egy igen pozitív irányú változás. Ez a hangsúlyeltolódás a későbbiekben jobb pszichés stabilitást, érzelmi egyensúlyt és a problémákkal való hatékonyabb megküzdést eredményezhet.
Hasonlóan a megküzdéshez, a reziliencia is a stresszel járó helyzetek kezelésében fontos. Egyfajta rugalmas alkalmazkodóképességet jelent, azt a képességet, hogy gyorsan vissza tudjuk nyerni pszichés-, fizikai-, és/vagy érzelmi egyensúlyi állapotunkat testi-lelki szenvedés, illetve nehéz élethelyzetek átélése után. A reziliencia képessége megmutatja, hogyan képes a személy boldogulni a nehézségek ellenére. Az erre vonatkozó teszt eredményeiben is pozitív irányú változást tapasztaltunk: a program végére, a résztvevők magasabb rezilienciát mutatnak, vagyis jobb pszichés alkalmazkodóképességről számolnak be.
Szubjektív boldogság és jóllét
A résztvevők életminőségének szubjektív változását is mérni szerettük volna, melyhez két kérdőívet alkalmaztunk. Az első tesztben a személyek saját boldogságuk abszolút mértékét, illetve másokhoz viszonyított értékét adhatták meg. Ez az egyetlen mért változó, melyben nem volt statisztikailag igazolható változás a jógaprogramban való részvételt követően.
A másik teszt, a WHO Jóllét Kérdőív volt, amelyet a pszichológiai jóllét önértékelésen alapuló mérésére használnak a klinikai vagy a követéses vizsgálatokban. Eredményeinkből kiderült, hogy a személyek a jógaprogram végén magasabb Jólléti Indexszel rendelkeztek, mint azt megelőzően. Tehát, habár nem érezték magukat boldogabbnak, mint a program előtt, de vidámabbnak, nyugodtabbnak, frissebbnek és élénkebbnek érezték magukat a mindennapokban.
Összefoglalás
Összegzésként érdemes kiemelni, hogy szinte minden vizsgált jellemzőben tapasztaltunk pozitív változást. Korábbi nemzetközi vizsgálatokból tudjuk, hogy a jóga, a rendszeres relaxáció számos pozitív pszichés és élettani változást eredményez nemcsak rövid, de hosszú távon is. Ezt az elképzelést saját eredményeink is megerősítik, hiszen a résztvevők általános jólléte erőteljesebb, míg stresszhelyzetben mutatkozó érzékenységük gyengébb lett. Különösen érdekes és fontos hangsúlyozni, hogy olyan változók esetében is, melyeket korábban a jógával kapcsolatban nem, vagy csupán alig vizsgáltak, szintén mérhető változást regisztráltunk. Korábbi vizsgálatok szerint, az életmód vagy életvitel megváltoztatása csupán kisebb mértékű, vagy semmilyen változást nem eredményez a szorongásra való hajlam, vagy a stresszel szembeni ellenálló képesség, továbbá a stresszel való megküzdés esetén. Eredményeinkből viszont úgy tűnik, a jógaprogram végén, a résztvevők pszichés stresszreakciói és a stresszorokkal szembeni attitűdjei is átalakultak, mely hosszú távon jobb alkalmazkodást, a helyzetekkel, problémákkal való hatékonyabb megküzdést eredményezhet.
Természetesen az eredményekből levonható konzekvenciák csupán korlátozott érvényűek, hiszen a vizsgált minta elemszáma, a kontrollcsoport hiánya, valamint az életkori jellemzők, a résztvevők nemi eloszlása és a program rövid időtartama miatt nem vonhatunk le általánosabb érvényű következtetéseket.
A teljes jelentés – majd 1000 oldal!!! – nemsokára olvasható a Magyar Jóga Akadémia oldalán.
