A jóga ászanák története - Jóga és pszichológia

Vajon mi a jóga ászanák története? Valóban több ezer éves gyakorlatokat végzünk jógaórákon? Ennek néztem utána és olvassátok, miket találtam.

Patandzsali jóga szútráiban, ami a jóga tanítások egyik legfontosabb alapköve, meglehetősen kevés szó esik testgyakorlásról. A 196 tömör mondatból mindössze 3 (!) foglalkozik a testgyakorlatokkal, ott is meditációs pozitúraként magyarázza a szöveg az ászanákat.

A kizárólag hatha jógával foglalkozó Hatha Jóga Pradipikának a negyede foglal magában a testre, testhelyzetekre vonatkozó utalásokat, a többi meditációval, múdrákkal és légzéssel kapcsolatos energiacsatornákat tisztító eljárásokat tartalmaz. Ezek a testhelyzetek is jórészt ülő pózok, amik közül négyet tart igazán fontosnak a szöveg. A Mahabharata név szerint kettő ászanát említ (Mandukasana, Virasana).

A legtöbb jógával foglalkozó alapmű tehát korántsem tekinti a jóga olyan lényeges részének az ászanákat, mint azt manapság gondoljuk. Nézzük akkor, honnan is származik ez a fajta gyakorlás, amit mi jóga néven végzünk sok millió nyugati emberrel közösen.

Jóga történelem

Tegnap más ügyben összefutottam Selmeci József Csongorral, aki amellett, hogy évfolyamtársam volt a Miskolci Egyetemen közgazdászként, a Magyar Jóga Társaság elnöke is. Van egy igen komoly képzési rendszerük, a Magyar Jóga Akadémia, amelyben 5 évfolyamon keresztül képeznek jóga oktatókat – a szokásos tananyag, így ászana, pránajáma, relaxáció, meditáció mellett olyan különlegesebb dolgok is szerepelnek a tanmenetben, mint satkarmák, koncentráció, mantraéneklés vagy jógatörténelem. Így aztán tőle is megkérdeztem, hogy látja az ászanák történelmét. Felhívta a figyelmemet Dr. Georg Feuerstein Yoga Tradíció című könyvére, amely szerint az ászanák az 1500-as évektől kerültek be a köztudatba.

Tovább folytattam hát kutatásomat ez ügyben, és következzen itt egy teljesebb lista a fontosabb jóga szövegekben említett ászanákról:

Patandzsali Jóga Szútrái (isz. körül) – nincs konkrét ászana megnevezve
Goraksha Szamhita (10-11. század) – 84 létező ászanát említ, két ülő pózt név szerint (sziddhászana, padmászana).
Hatha Jóga Pradipika (15. század) – 84 ászanát nevez meg, ebből négy ülőt tart fontosnak (sziddhászana, padmászana, bhadrasana, szimhászana)
Hatha Ratnavali (17. század) – 52 ászana konkrét leírása nevekkel.
Gheranda Szamhita (17. század) – Shiva 8.400.000 ászanát tanított, amelyből 84-et említ mint lényegeset és amelyből 32 gyakorlásának van értelme halandók számára (siddhasana, padmasana, bhadrasana, muktasana, vajrasana, svastikasana, simhasana, gomukhasana, virasana, dhanurasana,mritasana, guptasana, matsyasana, matsyendrasana, gorakshana, paschimottanasana, utkatasana, sankatasana, mayurasana, kukkutasana, kurmasana,uttanakurmakasana, uttanamandukasana, vrikshasana, mandukasana, garudasana, vrishasana, shalabhasana, makarasana, ushtrasana, bhujangasana, andyogasana)

Export jógik Amerikában

Nézzünk meg más érdekes folyamatokat is az ászanák kialakulása kapcsán. Hogy lehettek ilyen népszerűek az ászanák néhány száz év alatt?

A Swami Vivekanandával induló, Amerikában megjelenő “export jógi” hullám képviselői közül sokan angol oktatásban részesültek. Vivekananda 1893-as érkezésekor abszolút tartózkodott a hatha jóga, azon belül is főleg az ászana gyakorlás tanításaitól, ezektől élesen elhatárolódott. Ennek egyik oka lehetett, hogy felsőbb kasztbéliként előítéletei voltak a fakírokkal, bonyolult pózokat bemutató kéregetőkkel szemben, illetve hogy az Indiában élő angolok sem voltak ezzel másként. Biztos más okai is voltak, erről nem találtam érdemleges megnyilatkozást a lent felsorolt forrásaim között.

Hogyan tett akkor mégis ekkora népszerűségre szert a jóga testtel foglalkozó ága?

Erős testek

A huszadik század elején Indiában elsődleges fontosságú volt a nemzeti függetlenség kérdése. Sokan érveltek akként, hogy erősebb testtel erősebb lesz a nemzet is, főleg ha erőszakos cselekményekre kerül sor a gyarmatosítókkal szemben. Ebben az időben rengeteg irányzat született, amely a nyugati és indiai harcművészeti, erősítő, birkózó technikákat ötvözött. Ezeket az erősítő, ügyességet fejlesztő rendszereket gyakran hívták jógának. Tanárok utaztak szerte Indiában, tanították és készítették fel az érdeklődőket egy potenciális felkelésre. Azzal, hogy vallási aszkétának, jógagurunak állították be magukat, elkerülték az autoritások vizslató tekintetét.

Mások, pl. a nacionalista Manick Rao és később tanítványai, Swami Kuvalayananda (1883-1966) és Sri Yogendra (1897-1989) a legfrissebb európai gimnasztikát, tornát, természetgyógyászatot ötvözték ászanákkal és az indiai testkultúra más elemeivel. Az indiai kormány segítségével ezek az irányzatok igen népszerűvé váltak és magukkal hozták az ászanák korábban nem tapasztalt közkedveltségét is.

Egy másik igen jelentős alakja az ászanák elterjedésének Krishnamacharya (1888-1989), aki a huszadik század legjelentősebb jógatanárait tanította, többek között B.K.S. Iyengart, Indra Devit. A tradicionális hindu tanokban és az ájurvédában is magasan képzett mester fogékony volt a modern idők elvárásaira. Kialakított az indiai fiatalság számára egy dinamikus ászana gyakorlási rendszert, ami ötvözve a hatha jógát, birkózást, modern nyugati tornaelemeket alapját képezi a mai vinyasa, flow és power jógának. Persze ez csak kis szeletét képviseli Krishnamacharya tanítói karrierjének, de ebben is jelentőset alkotott.

Spirituális gimnasztika – jóga ászanák

Nem meglepő módon a nyugat is felfedezte magának saját testgyakorlási rendszereit, jóval az “export jógik” érkezése előtt. Ezek a spirituális tradíciók gyakran nők által lettek kitalálva nőknek és nagy hangsúlyt fektettek a pózokra, légzésre, relaxációra, tudatosságra. A “harmonikus mozgás” képviselői között olyan neveket említenek forrásaim, mint Cajzoran Ali és Genevieve Stebbins Amerikában, vagy Mollie Bagot Stack Írországban.

Ebben a környezetben vált tehát népszerűvé az Indiából importált testgyakorlási rendszerek, ebben az értelmezési keretben tudtak beilleszkedni a nyugati világba.

Egy multimilliárd dolláros üzlet

Ahhoz, hogy a testtel foglalkozó jóga multimilliárd dolláros üzletté váljon, más, saját kultúránkból eredő folyamatokra is szükség volt. India legnagyobb hatású exportcikke manapság főleg abban nyilvánul meg, hogy sok millió rajongója

eljár egy jóga központba, ahol csoportosan gyakorol egy-egy jógatanár segítségével,
a gyakorlás tárgya hosszan kitartott, vagy egymásba úszó ászanák, néha légzőgyakorlatok,
jóga matracokat, ruhákat és egyéb kellékeket vesz,
a kezdő általában nehezen tud választani a gyakran szanszkrit márkanevekkel ellátott irányzatok tömegében,
szemináriumokra, továbbképzésekre, elvonulásokra, gyógyászattal és pihenéssel összekötött utazásokra jár.

Jóga ászanák

Azt gondolom, lassan elengedhetjük azt az elképzelésünket, hogy jóga gyakorlásunk évezredes múltra tekint vissza. A jóga, amit mi gyakorlunk elég messze áll mondjuk a 2000 évvel ezelőtti elképzeléstől.

Úgy tűnik, mintha újraalkottuk volna a jógát a saját korunknak, saját világképünknek megfelelően.

A jóga annyira képlékeny és alakítható, hogy ezt minden további nélkül megengedi. Ha elfogadjuk hogy a jóga is változik és feladjuk ragaszkodásunkat valami történelmi dologhoz, akkor megfigyelhetjük ezt a a formálódást a jelenben is.

Kíváncsian várom hozzászólásodat, reakcióidat a Facebookon: https://www.facebook.com/jogapszichologia

Jóga ászana cikk – források