A spirituális kerülőút

A spirituális kerülőút (spiritual bypass) kifejezést John Welwood pszichológus alkotta meg 1984-ben. A fogalom arra a jelenségre világít rá, amikor a spirituális utat fájdalmas érzéseink, megoldatlan sérüléseink, kihagyott fejlődési lépéseink elkerülésére használjuk.

Ami fájdalmas, attól általában elmenekülünk, elfordulunk, valahogyan védekezzünk ellene. Ez az elkerülés remekül álcázható spirituális gyakorlásként, amelynek formája lehet túlzott kötődés, az érzelmek elnyomása, életünk pozitív elemeinek túlhangsúlyozása, dühfóbia, vak részvét, gyenge/túl erős énhatárok, vagy éppen a hit abban, hogy magasabb spirituális szintet értünk el. Olyan mondatokat vagyunk képesek papagájszerűen szajkózni, mint például:

Spirituális elkerülés

Spirituális elkerülés

  • “Ez csak illúzió.”
  • “Bármi zavar téged másban, az igazából rólad szól.”
  • “Nem kéne dühösnek lennem.”
  • “Minden jó úgy, ahogy van.”

Gyakran gyártunk elméleteket a tudatosság határairól, ahelyett hogy oda mennénk. Feltétel nélküli elfogadást akarunk magunkévá tenni, de a sokkal nagyobb kihívást jelentő személyes dimenziókban nem engedjük a szeretet áramlását. Meditációban ücsörögni a nehéz anyaggal teljesen más, mint belemenni, leásni a gyökeréig, legyen az bármilyen ijesztő, dramatikus, vagy szomorú.

A legkidolgozottabb keleti vagy nyugati spirituális út is vezethet a megvilágosodni akaró ÉN megerősödéséhez, spirituális elkerüléséhez, ha nem párosul a pszichológiai problémák mély munkájával. Gyakori, hogy egy spirituális tanító támogatása nem elég: emocionális, a traumákkal való pszichoterápiás munkára van szükség. A nem integrált, elnyomott részeket felszínre hozni azonban igen ijesztőnek tűnik, ami együtt jár a kontroll elvesztésének érzésével.

A terápiát sokan hajlamosak a spirituális gyakorlás egyfajta alantasabb rokonának tekinteni. Mindazonáltal, zászlónkra tűzött EGYSÉG felirat gyakran jelent töredezettséget, leválást arról, ami fájdalmas, nem gyógyult, ráadásul saját autentikus spiritualitásunk elkerülését is jelenti.

A spirituális kerülőút

A spirituális kerülőút

Valamilyen mértékben mindannyian, akik spirituális útra léptünk, benne vagyunk ebben az elkerülésben. A bennünk lévő elkerülőnek nincs szüksége cenzúrára, szégyenérzésre: törődő tudatba emelésre vár, anélkül hogy hagynánk, ő irányítson. A problémákkal való szembenézés autentikusabb élethez vezet perszonális, interperszonális és transzperszonális szinten is. A személyes és spirituális növekedés együtt jár: saját magunkkal való kapcsolatunk javulása a másokkal való viszonyunkban is változást eredményez.

Kötelező olvasmány, ha érdekel a téma
  • Spiritual Bypassing – Robert Augustus Masters | “Egy hihetetlenül fontos könyv, feltétlenül javasolt. Tartalma kötelező a mi korunkban.” — Ken Wilber
  • Csögyam Trungpa – A Szellemi Materializmus Meghaladása | Csögyam Trungpa, egy Oxfordban tanult tibeti láma, az emberiség szolgálatának szentelte az életét. Könyvei nagyszerűek a maguk kristálytisztaságában. Az általa alapított Narópa Intézet élen járt egy új kulturális tudatosság megteremtésében, Trungpa Shambhala tréningjével egyetemben. Mindenki hallott arról, hogy részegségében összeesett, amikor a színpad felé tartott, majd pedig nagyszerű előadást tartott. Semmit sem tett azért, hogy elrejtse italozását vagy csábításait. Negyvenhat évesen halt meg túlzott alkoholfogyasztása következtében.